Történet

A bronzkorból származó szórványleletek szerint az egykori avar uralom emlékei a gátnyomok, melyek Gyöngyösoroszi területén, a védelmi vonal mentén kialakított lakott település védelmét szolgálták.
A honfoglalás után hamar benépesedett, 1209-ben szerepel a neve Huruzi néven írott emlékeinkben. 1235-ben Huruz, majd 1275-ben íródott oklevél alapján Urus, illetve az egri káptalan határjárási egyik oklevelében Oros néven szerepel. Ekkor az Aba nemzetség birtoka. A pápai tizedjegyzékben, 1332-ben már Orozi néven említik.

A XIV. században birtokosai voltak a Szinai, Lapispataki és Segnyei családok, míg a XV. században Báthory István foglalta el magának.

A török pusztítás idején a helység jelentősége igen csekély, 1556-ban néptelen faluként tüntették fel. A XVII. században ismét lakott település, a szőlőtermelő községet ekkor a Földváryak birtokolták. A XVIII. században az Almásy, a Mocsáry családok mellett a Jelenffy, Komjáti és Nyitrai családok is tulajdonjogot szereztek. A XIX. század kezdetén a Bajza, gróf Teleki, Ráday és Vágner családok is a birtokosai.


1799-ben árvíz volt , mely a falu nagy részét is elpusztította.


1828-ban 754, míg 1900-ban 965 lakos élt a településen.


Jelenlegi közigazgatási besorolása: Heves megyében független polgármesterrel és független képviselő testülettel rendelkező település.